Iskolafóbia

​

szerző: Reikon Központ, all rights reserved

 

Az iskolafóbia egy összetett szorongástípus, több különböző félelem és stresszhatás felhalmozódása vezethet ehhez a szorongásos zavarhoz. Ezek közül kettőt emelhetünk ki ami igazán meghatározó lehet:

1.szeparációs szorongás ( a gyerek fél attól hogy a szülei elhagyják)

2. szociális fóbia (társas helyzetekben irreális megfelelési kényszer, félelem nyilvános szerepléstől).

Több különféle  szorongásnak a keveréke lép fel, és jellemzően az iskolai környezetre fókuszálódik/koncentrálódik. A tünetek akár annyirad súlyosak is lehetnek, hogy a gyerek nem képes egy ideig iskolába járni. Ha már kialakult az iskolafóbia szorongásos zavar, mint minden szorongásnál ennél is jellemző, hogy nem lehet egy nap alatt egy egyszerű beszélgetéssel feloldani, pszichológus segítsége kell a tünetek oldásához.

 

Mik a tünetei az iskolafóbiának?

 Általában fokozatosan alakul ki hogy a felkelés, iskolába készülődés és iskolába indulás egyre nehezebb, gyakoriak a reggeli rosszullétek, rendszeresen előfordulhatnak testi panaszok mint: hasmenés, hasfájás, hányás, fejfájás vagy intenzív fáradtságérzet.

 Ez a szorongás aztán az iskolába menés megtagadásának és az ellenállásnak különböző formái és fokozatáig terjedhet, a szorongás mértékével összefüggésben:  van aki össze sem akar készülődni és el sem akar indulni az iskolába, van akinél az utolsó pillanatban iskolába indulás előtt tör rá a szorongás és emiatt nehezebb elindulnia az iskolába. A szorongásos és testi tünetek olyan súlyosak lehetnek hogy a gyerek ténylegesen nem tud egy ideig iskolába járni. Gyakorlatilag egy mini pánikrohamot képzeljünk el elindulás előtt.

 

 

Az iskolafóbiának mik lehetnek a  kockázati tényezői/ hajlamosító faktorai?

 

Nagyobb eséllyel jelenik meg ez a szorongástípus ha:

 1. valamelyik közeli családtag érzelmi vagy szorongással kapcsolatos gonddal küzd, vagy az édesanya szintén szorongó és ezt az aggodalmaskodást a gyerek is “átveszi”.

 2. ha a gyermek olyan környezetben nő fel ahol túlságosan óvják. Ennek következménye hogy jobban függ a szüleitől és  önállótlanabb lesz a kortársaihoz képest

 3. az apuka nehezen elérhető vagy nincs jelen a család életében

 4. legkisebb gyerek a családban

 5. a gyerek krónikus betegségben szenvedett, hosszabb ideig jobban  a szüleire volt utalva, így csökken az a magabiztosság amivel az élet nehézségeivel szembenéz

 6. gyerek jellemzően jó magaviseletű

 

Mik az iskola fóbia lehetséges helyzeti kiváltó faktorai?

-Új környezettől, új iskolától való félelem: Kritikus időszak lehet még, növelheti a gyermekben a szeparációs szorongást az iskolakezdés (óvodából iskolába megy) és az iskolaváltás. Itt elsősorban a beilleszkedési problematika lehet jelen a gyermek életében.

- A család életében valamilyen jelentős változás áll be: veszteség, szülők válása, egyik szülő krónikus betesége. A veszteség különösen triggerelő hatású, hiszen a halál miatti szorongás ( szeparációs szorongás) gyakori kiváltója lehet az iskolafóbiának.

-A gyereket piszkálják az osztálytársai az iskolában ( iskola előtti/utáni ugratások, csúfolódások, fenyegetések)

-A teljesítményhez való hozzáállás: tanulási nehézségek miatt következményes szorongás alakulhat ki a teljesítéssel kapcsolatban, vagy a teljesítményhez túl szigorú a hozzáállás

 

 Milyen egyéb jelek vannak még hogy a gyermek iskolafóbiában szenved? Hogyan viselkedik az iskolában?

A szorongás jeleit nem csak a  szülő tapasztalja reggelente, hanem a tanároknak is feltűnhet.

Tipikus jelek az iskolában: ha jobban keresi a felnőttek közelségét, az érzelmi labilitás (elpityeredik) és a szociális visszahúzódás is. Általában tipikus hogy ezek a gyerekek a tanári vagy orvosi szobába “menekülnek” hogy megnyugtasság magukat.

 

Az iskolafóbia típusai

Az iskolafóbiának két típusa van.

 

1.típus: 4-8 évesek gyerekeknél rendszerint szeparációs szorongás a kiváltó ok. A kisebb gyermekek még nem tanulták meg hogyan legyenek magabiztosak és önállóak szüleik távollétében.

Az érzelmi probléma itt az önbizalomhiány és a nagyobb fokú függőségi igény.

 A pszichodinamika oldaláról nézve: az anyától vagy a családtól való leválási nehézség és a hozzá kapcsolódó szorongások ( szülő elvesztésétől való félelem, arról fantáziálnak hogy a szülőket valami baj éri amíg nincsenek együtt). Itt a  belső szeparációs félelem és nem az intézményi közösség a kiváltó. A szeparációs szorongást átélő gyerekek úgy érzik csak akkor vannak biztonságban ha szülők is jelen vannak. Ahelyett, hogy a többi gyerekkel játszanának, a felnőttek után koslatnak. Túlzott mértékű, irreális félelmeik is lehetnek, pl. bizonyos állatoktól, szörnyektől, betörőktől.

2. típus  8-9 éves kor felett már kevésbé a szeparációs félelem, mintsem a szociális fóbiás jelleg a szorongás kiváltó oka: a kortársaktól, kudarctól, megaláztatástól, nevetségessé válástól való félelem a szorongás forrása. Kialakulása fokozatos és elkezdődhet akár a serdülőkor idején is, amikor a gyerekek kritikusabban kezdik szemlélni önmagukat, érzékenyebbek a szociális interakciókra. Mögöttes ok az önbizalomhiány, kételkednek a saját képességeikben, félnek a teljesítéstől, és társas helyzetben szorongóak.

 

Valós ok is lehet az iskolafóbia hátterében?

 

A szorongásnak lehet valós oka a környezetben is: vannak olyan tanárok akik túlzottan tekintélyelvűek és a gyerekek esetleg félen/ rettegnek tőlük. Lehetnek olyan osztálytársak is vagy osztályközösségek ahol a félénkebb gyerekeket piszkálják, megfélemlítik esetleg fenyegetően lépnek fel velük szemben. Mivel az iskolát elkerülni nem lehetséges, emiatt ezek a gyerekek krónikusan olyan stresszteli környezetben töltik a mindennapjukat, hogy ez a krónikus élethelyzet aztán fóbiás szorongásokat termel ki.

 

 Hogyan oldódik meg az iskolafóbia mi az ami segíthet?

 

 Az iskolafóbia gyógyításában együttműködésre van szükség a család a pszichológus és a tanárok részéről. Cél hogy minél hamarabb oldódjon a szorongás és minél hamarabb félelem nélkül tudjon a gyerek iskolába járni.A szülőket sokszor nehéz rávenni hogy erőltessék az iskolába indulást, mivel félnek a reggeli jelenetektől, félelmi reakcióktól, ellenállástól. Sokszor az iskolát hibáztatják a kialakult fóbia miatt.

 Azokban az esetekben, amikor a fóbia oka valójában a társak és a tanárok jövö reakciók eredményeként  a megaláztatástól/ nevetségessé válástól való félelem, mindig át kell gondolni, hogy a gyerek a megfelelő osztályban, a megfelelő tanároktól tanul-e. Lehetséges hogy egy iskolaváltás, környezetváltozás is meghozza a kívánt javulást. Ha ez nem lehetséges vagy nem bizonyul elégségesnek, érdemes pszichológushoz fordulni.

 

Mit tehet a szülő, ha gyermek nem akar iskolába menni?

Bár a gyerek félelme alaptalannak tűnik, mégis nagyon komoly a háttérben húzódó szorongás. Fontos hogy beszéljünk a gyermekkel és az ő szempontjából lássunk rá a félelemet keltő helyzetre.

Kérjünk tanácsot az iskola tanáraitól is és minél előbb informáljuk őket a probléma természetéről. Lehetősége legyen a gyereknek ha zaklatott,  elmenekülni  az orvosi szobába vagy a tanáriba megnyugodni és ezután visszatérni az osztályközösségbe.

Minél hamarabb tájékozódjunk az iskolai közösségről ahol a gyermek a mindennapjait tölti. Beszélgessünka szülőkkel osztályfőnökkel, próbáljuk meg kideríteni a szorongás okát.

Ha a probléma eluralkodott minél hamarabb gyerekpszichológus szakembert keressünk fel. Célszerű minél előbb észrevenni a gyermek szorongását, és időben tudunk segíteni a problémán, nem akkor amikor a gyermek már nem képes egyáltalán iskolába menni.