Gyerekkori agresszió
Agresszió 3-6 éves kor között
A gyermekem üt, rúg és harap. Aggódjak?
Nem minden esetben szükséges aggódnunk. Az agresszív viselkedés normális része az érzelmi és viselkedési fejlődésnek, és szinte minden gyermek dobálódzik, rúg, és kiabál, amikor az erős érzelmek túlterhelik. Ez az érzelemszabályozás fejlődésének a folyamata.
Ha viszont gyermekünk gyakran agresszív vagy hajlamos a szélsőséges temperamentumra, ne nyugtassuk magunkat hogy a "gyerek az gyerek".
El kell kezdje "kinőni" a fizikai agressziót és el kell kezdje felfedezni hogy az ököl és láb helyett szavakat is használhat. 2 és 5 éves kor között a gyermekünk szókincse és nyelvi készségei gyorsan fejlődnek, megtanulja a próbálgatásokból és a felnőttek útmutatásaiból, hogy jobb eredményeket érhet el szavakkal vagy vitatkozással, mint ha a társa haját huzigálja.
Néhány gyermeknek azonban nehézségei lehetnek a nyelvi készségek tanulása során, más gyerekek viselkedési, érzelmi vagy tanulási zavarokkal küzdhetnek. Ezek mind magas szintű szorongást, félelmet, frusztrációt vagy haragot eredményezhetnek. Amikor egy ilyen jellegű probléma felerősödik, a szülők, a tanárok és a tanácsadók vezethetik/ segíthetik a gyermeket, abban hogy a felgyülemlett érzelmeket félelmet és haragot hogyan vezesse le, ezáltal mérsékelve vagy akár megoldva ezt a túlzott viselkedést. Az is oka lehet a gyerek agressziójának, hogy az agressziónak valamilyen formában tanúja lesz, és aztán ezt a mintát leutánozza. Ha a gyermeked agresszív viselkedése gyakori és markáns, vagy az látható hogy kudarcos az erőfeszítése hogy megfékezze a saját indulatait, első körben minél előbb gyermekpszichológussal kell konzultálni.
Mik az agresszív gyermek jellemzői? Milyen viselkedéses jegyei vannak az indulatoknak?
Óvodásoknál előfordul hogy elragad egy-egy játékot egy óvodástársától, vagy kedélyállapot vagy temperamentum miatt kimerülten kiabálnak, ordítanak.
A gyerekkori agresszió további megnyilvánulási formái:
Gyakran elveszti a türelmét, intenzív düh jelentkezik
Extrémen ingerlékeny vagy impulzív
Könnyedén frusztrálódik és rövid ideig tud figyelni
Fizikailag megtámad vagy harcol más gyermekekkel akár felnőttekkel is
Gyakran bomlasztó/züllesztő, veszekedős, vagy morgós a stílusa
Az iskolában rosszul teljesít, vagy nem tud részt venni a szervezett csoportos tevékenységekben
Nehezen vesz részt a szociális helyzetekben és nehezen barátkozik
Folyamatosan vitatkozik vagy harcol a családtagokkal, és kitartóan/dacosan ellenáll a szülői autoritásnak
Egy agresszivitással küzdő gyermek egynél több területen működik így például nemcsak otthoni, de iskolai és egyéb szociális közegekben is megjelennek ezek a viselkedési sajátosságok.
Milyen helyzetek tehetik gyerekünket agresszívvé?
A fizikai félelem vagy fenyegetettség érzés az egyik ilyen ok. Például, ha gyermeke kiakad, mert egy másik gyerek sarokba szorította vagy korlátozza őt. További tényező lehet még, hogy ezek a gyerekkori évek azok amikor gyermekünk hatalmas mennyiségű új készség széles körét kell viszonylag rövid időn belül megtanulnia, így nagyon könnyen frusztrálódhatnak és csalódhatnak. Az új rutinokhoz való alkalmazkodás a bölcsődében vagy óvodában, egyben azt is jelenti számára hogy kevesebb időt tölthet a szülőkkel. Ha megbántottnak vagy elhanyagoltnak érzi magát, a legközelebbi óvodástársra/ játszótársra való lecsapással vagy nekirohanással válaszolhat. Ezen felül, a gyerekek gyakran harapnak, ütnek vagy hirtelen dühkitörés jöhet ha csak egyszerűen kimerültnek vagy éhesnek érzik magukat.
Egyéb okok is lehetnek a gyerekek extrémen agresszív viselkedése mögött. Aggodalomra okot adó helyzetek az alábbiak. Ilyen esetekben gyerekpszichológus szakember felkeresése ajánlott:
Családi nehézségek vagy viszály
A gyerekek érzékenyen reagálhatnak a családi küzdelmekre, függetlenül attól, hogy szülőkkel való harc vagy csata egy kíméletlenül kötekedő testvér egy költözés vagy egy szülőt érintő akut stressz helyzet ( elveszti a kenyérkereső családtag a munkáját) nyomán alakul ki. Az ilyen családi feszültségek és változások a gyerekeket és a szülőket is egyaránt stresszelik, nem beszélve arról hogy egy kisgyermek nem igazán érti az összes részletet. Ilyenkor a frusztrált gyerek szivathat más gyerekeket a játszótéren, vagy széttépheti / széjjel szedheti testvérei játékát. Különösen akkor reagál így, ha más családtagok is hasonló módon kezelik az érzéseiket, vagy vezetik le a feszültséget.
Tanulási zavarok
Ha a gyermeknek problémát okoz hogy megértse mit mondanak mások, vagy nehezebb/ lassabb megtanulni olvasni és írni, a frusztrációja kivezetődhet agresszív viselkedésbe.
Neurológiai problémák
Előfordulhat hogy enyhébb agykárosodás vagy kémiai egyensúlytalanság eredményez agresszív viselkedést gyermekünknél. Ha ez felmerülhet, forduljon a gyermek orvosához, és beszélje át a szakemberrel.
Érzelmi trauma
A válás, egy szülő halála, a családon belüli erőszak vagy a szexuális bántalmazás olyan extrém szorongást, félelemet, haragot vagy depressziót eredményezhet, amit a gyermek nem tud kontrollálni vagy kifejezni agresszív kitörés nélkül.
Azok a gyermekek akik otthon vagy környezetükben erőszaknak vagy visszaélésnek vannak kitéve, nagyobb valószínűséggel viselkednek agresszíven, mint más gyerekek. Akárcsak ha erőszak vagy agresszió tanúi, akkor is ha ez valaki másra irányul, ugyanolyan traumatikus hatással lehet egy gyerekre, mint ha őmaga lenne az áldozat.
Viselkedési zavarok
A figyelemhiányos / hiperaktivitási zavarokkal küzdő (ADHD) gyermekek közel felénél oppozíciós - dacos, kötekedő engedetlen- viselkedéses zavar jelentkezik, ami egy agresszív viselkedéssel jellemezhető állapot. Az ADHD-nak speciális kezelésre van szüksége, hogy a gyermek megtanulhasson az iskolában és más szociális közegekben is megfelelően reagálni.
Az erőszakos televíziós műsorok és filmeknek való kitettség veszélyei
A gyermekpszichológus szakértők úgy gondolják, hogy a képernyőn megjelenő erőszak látványa/ tanúja ideiglenesen felébreszti a gyermekek agresszióját. Azt ajánlják a szakértők, hogy figyelje/ monitorozza ( hogy gyermeke mit néz a képernyőn) gyermekének megtekintési képernyő választásait, különösen, ha agresszív viselkedésre hajlamos.
Mit tehetünk ha gyermekünk agresszíven viselkedik?
Először is, ne legyünk indulatosak mi magunk. A verbális vagy fizikai agresszió nem fogja korlátozni vagy csökkenteni a gyermek helytelen viselkedését - és ne adjunk neki egy példát vagy ötletet arra hogy új agresszív viselkedési módokat kipróbálhasson és még feldúlttabbá váljon.
Mutasson példát gyermekének, hogy Ön hogyan szabályozza a temperamentumát/ türelmét, így ő is megtanulja hogyan kell kontrollálni saját magát. Előfordulhat hogy szülőként problémája van az indulatok szabályozásával, próbálja meg azonosítani azokat a gondolatokat, amik felbosszantják. Feldühítheti az az érzés amikor gyermeke figyelmen kívül hagyja azt amit mond neki , ilyenkor úgy érezheti saját gyermeke ellene harcol. Emlékeztesse magát, hogy ebben a korban lévő gyerekek többsége nem követi túl gyakran az utasításokat, sőt inkább próbálgatják a megnövekedett függetlenségüket, de az is gyakran megesik hogy könnyen elvonja a figyelmét valami érdekes látvány vagy tevékenység, és emiatt tűnik kezelhetetlenebbnek.
Tanítsa meg gyermekének hogy felismerje és megértse az érzelmeit, és vezesse rá arra hogyan fejezheti ki /mutathatja ki vagy engedheti el elfogadható módon a haragját, félelmét, csalódottságát.
Ezek a tippek segíthetnek még, hogy hatékonyan kezeljük gyermekünk agresszióját
Azonnal lépjen közbe
Amikor gyermeke agresszíven reagál, ne várja meg míg megüti a testvérét, főleg ne várjon az "Oké, elég!" gel addig amikor már többször vagy rendszeresen történik meg. Gyermekének azonnal tudnia kell, ha valami rosszat csinál. Egy rövid szünet jó megoldás arra, hogy rávegyük a gyermeket, át kell gondolnia a viselkedését. Az is segíthet ha megvonunk tőle egy kiváltságot is, mondjuk a tv nézés idejét.
Nyugodjon le és vizsgálja meg, mi történt
Erre a legideálisabb idő az, amikor gyermek már leült/ letelepedett valahova, de még mielőtt elfelejtené az epizódot - ideális esetben maximum egy óra ez. Nyugodtan és óvatosan keressük meg azokat a körülményeket/kiváltó okokat amik az agresszív magatartáshoz vezethettek. Kérdezze meg a gyerekét, magyarázza el, hogy mi válthatta ki / indíthatta el az agressziót.
Hangsúlyozzuk, hogy ez teljesen normális ha dühöt érez, de az már nincs rendben hogy ezt ütéssel rúgással vagy harapással fejezze ki vagy adja ki magából. Javasoljon neki jobb válaszlehetőségeket, például az érzelmei kimondhatóak ("Nagyon dühbe gurultam, mert elvetted a labdámat"), vagy keressen egy felnőttet, aki közvetíteni / mediálni tud a vitában. Azt is javasolhatod neki hogy lépjen ki a helyzetből vagy a személytől távolodjon el aki felbosszantotta, hogy gondolkodni lehessen arról, hogyan jó erre válaszolni.
Következetesen fegyelmezzen
Amennyire lehetséges, ugyanolyan módon válaszoljunk minden egyes epizódra. Idővel az unalmasan kiszámítható válaszaink („Oké, újra megütötted Balázst, ez azt jelenti, hogy megint egy kis szünetet kell tartanod”) beállítanak egy mintát, amelyet a gyermek felismer és megjegyez, majd internalizálja ezt a mintát, és előre fogja látni a következményeket, mielőtt cselekszik. Ez az első lépés a saját viselkedésének a kontrollálásában.
Fontos az önkontroll elősegítése
Ahelyett, hogy csak akkor figyel ha a gyerek rosszalkodik, próbáljuk inkább a jó pillanatokat elcsípni és arra figyelni.
Például ha megkéri hogy ő következzen a számítógépes játékban, ahelyett hogyha már csak arra figyelünk amikor kikapja a másik kezéből a joystick-et. Mutassa meg neki, hogy az önkontroll és a konfliktusok megoldása érzelmileg kielégítőbb és a későbbiekben jobb vagy több eredményt ér el, mintha beveri valakinek a fejét. Hogyha sikerül menedzselnie a temperamentumát vagy kontrollálnia a türelmét, akkor jutalmazhatjuk is apróságokkal. ( pecsét, matrica)
Tegyük felelőssé a gyermekünket
Ha a gyermeke valakinek a tulajdonában kárt okoz, akkor fizetnie kell a javításért vagy cseréért a saját juttatásaiból, vagy a házimunkáért kapott zsebpénzből. Büntetés helyett inkább azt emeljük ki, hogy ez egy cselekedet természetes következménye, és mindenkinek-felnőttnek és gyereknek- ugyanígy kell tennie ha kárt okoz abban ami nem az övé.
Tanítsuk meg az erkölcsi okát, hogy miért nem cselekszünk agresszíven
Mondjuk el gyermekünknek hogy nem helyénvaló a fizikai agresszió, mert az a másiknak fájdalmat okoz. Ha most még nem is tudja felfogni hogy mi is az hogy helyes vagy helytelen, fontos hogy már ebben a korban megalapozzuk az empátia és az etikai gondolkodás kialakulását.
Mikor keressek pszichológiai segítséget? Mikor forduljak gyermekpszichológushoz?
Akkor forduljunk gyerekpszichológushoz, ha a fenti technikák nem változtatnak vagy nem segítenek, vagy ha a gyermekünk agresszív viselkedése megnehezíti, hogy részt vegyen az iskolában, családban vagy más tevékenységekben. A gyerekpszichológus vagy gyerekpszichiáter felméri az érzelmi és viselkedéses problémákat és ennek okait. Előfordulhat hogy olyan tanulási nehézség van a háttérben ami agresszív viselkedésben fejeződik ki. Attól függően, hogy milyen problémák merülnek fel, a kezelés magában foglalhatja a viselkedéses terápiát, egy speciális oktatási megközelítést az iskolában, családi tanácsadást, családterápiát vagy akár gyógyszeres terápiát.
Mi az ami segíthet a szülőnek ?
A gyermeki agresszió kezelése kellemetlen és nyugtalanító lehet szülőként átélve és nagy türelmet igényel. Szerezzen plusz segítséget, ha szükséges keressen egyéni pszichológiai tanácsadást, támogató csoportot, vagy csak folytasson hosszú beszélgetéseket a közeli barátokkal. Ha a szülő saját maga úgy érzi támogatva van szülőként, a gyermekének is meg tudja adni ezt az állandó, szerető útmutatást, amire szüksége van.
szerző: reikon all rights reserved